Menü
Általánosságban az adatfelvétel véletlenszerű megkereséssel történik, mely során a megkérdezett eldöntheti, hogy szeretne-e részt venni a közvélemény-kutatásban. A valószínűségi mintavétel alapgondolata szerint a teljes sokaságra vonatkozóan akkor vonhatunk le megfelelő következtetéseket egy mintából, ha annak elemei véletlenszerűen kiválasztottak, és hasonló az összetétele, mint az alapsokaságnak (vö. reprezentativitás). A valószínűségi mintavétel alapelve, hogy a mintába kerülés valószínűsége az alapsokaság minden eleme esetén azonos és nullától különböző.
Léteznek panelkutatások is, amelyekben egy állandó összetételű, valamilyen közös tulajdonsággal rendelkező csoport véleményének időbeli változását vizsgálják.
Az alapsokaság véleményét egy reprezentatív minta véleményéből ismerhetjük meg. Az alapsokaság az az elméletileg meghatározott sokaság, amelyet vizsgálunk, amelyre nézve megállapításokat kívánunk megfogalmazni. Az alapsokaság elemszáma általában olyan nagy (százezres vagy akár milliós nagyságrendű), hogy nincs módunk mindenkit megkérdezni, azaz teljes körű felmérést végezni, ezért veszünk egy véletlen mintát, amit lekérdezve az így nyert eredményekből a felmérés hibahatárait figyelembe véve következtetéseket vonunk le az alapsokaságra vonatkozóan.
Az alapsokaságból (populációból) kiválasztott részhalmaz a minta, amelyen a kutatást végezzük. A minta kiválasztásának módjától függően következtethetünk az alapsokaság egyes jellemzőire.
Egy minta akkor reprezentálja azt az alapsokaságot (akkor reprezentatív adott alapsokaságra nézve), amelyből vették, ha a minta összesített jellemzői (a reprezentativitás dimenziói, mint például nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus) jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit (vö. mintavételi hiba). A minta és az alapsokaság kisebb eltéréseit utólag súlyozással lehet korrigálni.
Súlyozással általában a minta alapsokaságtól való főbb demográfiai jellemzők szerinti kisebb eltéréseit korrigáljuk, ezzel biztosítva a pontos reprezentativitást. A minta minden eleméhez egy pozitív számot (súlyt) rendelünk, ami tükrözi a relatív fontosságát más mintaelemekhez képest. Az 1-es érték súlyozatlan esetet jelent, 0-1 közötti érték csökkentett súlyt, 1-nél nagyobb érték növelt súlyt jelent. A súlyok kiszámításánál a demográfiai csoportok alapsokaságban, illetve a mintában lévő arányainak hányadosát használjuk.
A reprezentatív közvélemény-kutatások eredményei képesek nagyon pontosan tükrözni az alapsokaság véleményét. A mintavételi hiba a közvélemény-kutatások eredményeinek abból eredő hibája, hogy azok nem a teljes népességnek, csupán annak egy (gondosan kiválasztott) részének megkérdezésén alapulnak. A mintavételi hiba a sokaság jellegén, az alkalmazott mintavételi eljáráson és a szóban forgó mutatószám fajtáján túlmenően alapvetően a minta nagyságától függ. Egyszerű véletlen mintavétel és ezres mintaelemszám esetén a mintavételi hiba maximuma (hibahatár) 95%-os valószínűséggel ±3,16% kétértékű kérdés esetén.
A közvélemény-kutató cégek többfajta bázisra vonatkozóan közölnek pártpreferencia-adatokat: pl.: teljes népesség; biztos szavazók; pártot választani tudó biztos szavazók. Magyarországon alapesetben minden nagykorú állampolgárnak joga van, hogy választó legyen, azonban nem mindenki vesz részt a választáson. A legvalószínűbb listás eredményt ezért nem a teljes felnőtt népesség bázisán mért eredmények, hanem a választáson feltételezhetően résztvevők bázisán vizsgált eredmények tükrözik leginkább. A partpreferencia.hu ezért minden esetben a kutatócégek legvalószínűbb listás eredményre vonatkozó becslését veszi figyelembe, amit minden negyedéves elemzés végén pontosan jelöl az adott kutatócég közleménye alapján.
Bázis alatt azok körét értjük, akikre az eredmények értelmezendők. Az egyes pártok szimpatizánsainak arányát azonban gyakran eltérő jellemzőkkel rendelkező bázison teszik közzé. Általában a teljes felnőtt lakosság a legszélesebb kör, melyen belül eredményeket közölnek. A pártpreferencia azonban a választási eredmények szempontjából tekintve számít a legrelevánsabb kérdésnek. Az országgyűlési választásokon nem szokott részt venni és nem szokott pártot választani a lakosság 30-40 százaléka, az önkormányzati választásokon 50-60 százaléka, az EP-választáson 60-70 százaléka. A választási eredmény szempontjából ezért a választáson szavazni szándékozók vagy a pártot választani tudók körén belül mért eredmények általában a legrelevánsabbak. A biztos szavazók bázisa általában a részvételi szándékukat biztosra ígérők körét, a pártot választani tudók köre pedig a „kire szavazna” kérdésre pártot mondani tudók körét jelenti. E két bázis metszete a biztos szavazó pártválasztók köre. A partpreferencia.hu elemzései alapvetően ezen a bázison közölt adatokra épülnek, de az elemzések végén közzétesszük az egyéb bázisokon közölt adatokat.
A közvélemény-kutatások mindig az adatfelvételi időszakra jellemző közvéleményről készítenek pillanatfelvételt. A közvélemény nem statikus, hanem dinamikusan változó. Számos tényező befolyásolhatja, mint például a gyorsan zajló, olykor váratlan közéleti események, illetve a választók preferenciáinak vagy a választáson való részvételi szándékának változása. A közvélemény-kutatási eredményekből a választási eredményekre való következtetések pontosságának valószínűségét befolyásolhatja az adatfelvétel és a választás időpontja között eltelő idő, és a közben zajló váratlan események hatása.