Nem csak a közelgő EP- és önkormányzati választás miatt élénkült meg a hazai közélet, hanem Magyar Péter politikai színrelépése és a március 28-án bejelentett DK-MSZP-Párbeszéd szövetség létrejötte is hullámokat keltett. Mindez a közölt pártpreferencia-adatokra is hatással volt, hiszen több kutatóintézet egyazon adatfelvételi időpontban rögzített adatokból több, különböző kutatást is nyilvánosságra hozott. Június 9-én tartják Magyarországon az európai parlamenti választásokat, és a partpreferencia.hu ennek alkalmából körképet készített a hazai kutatócégek legfrissebb pártpreferencia-kutatási eredményeiből.
Az Iránytű Intézet két, eltérő időpontban (április eleje és közepe) felvett adatsort is nyilvánosságra hozott. Az idő előrehaladtával a pártot választani tudó biztos szavazók körében a kormánypártok támogatottsága 53 százalékról 50 százalékra csökkenhetett. Magyar Péter TISZA pártjának támogatottsága 20 százalékról 26 százalékra nőhetett. A DK-MSZP-Párbeszéd listája 9 százalékról 10 százalékra erősödhetett. A Mi Hazánk a korábbi adatfelvételi időpontban még 6 százalék támogatóval mandátumot szerezhetett volna, de ezt követően támogatottsága 3 százalékra csökkenhetett. A többi párt nem érte el a választási küszöböt.
A Republikon Intézet adatait április negyedik hetében rögzítették. A Fidesz 37 százalékon állhatott a biztos szavazó pártválasztók körében. A DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget 24 százalék, a Tisza Pártot 17 százalék támogathatta. A Mi Hazánk, az MKKP és a Momentum is mandátumra számíthatott volna 5 százalékos eredményeikkel.
A Nézőpont Intézet május negyedik hetének eleji adatsorai a legvalószínűbb EP-listás eredményt közölték a biztos választók bázisán. A Nézőpont egy 47 százalékos Fidesz-KDNP listát valószínűsített, amit Magyar Péter Tisza Pártja követ 24 százalékkal és a DK-MSZP-P listája 9 százalékkal. A valószínűleg 7-7 százalékot elérő MKKP, és a Mi Hazánk szerezhetett volna még mandátumot egy ekkor megtartott választáson.
A Századvég 45 százalékos kormánypárti adatok, és 23 százalékos Tisza Pártot mért május második felében. Őket a 10 százalékos DK-MSZP-P követi. A 9 százalékos MKKP és a 6 százalékos Mi Hazánk reménykedhet még a mandátumszerzésben.
Az Alapjogokért Központ május negyedik heti adataiban 47 százalékos Fidesz-KDNP vezetést detektálhatunk. A Tisza Párt 26 százalékon álhatott, míg a DK-MSZP-Párbeszéd közös listája 8 százalékon. Az MKKP és a Mi Hazánk fej-fej mellett 6-6 százalékot érhetett volna el ekkor.
A Real-PR 93. május ötödik heti adatsoraiban 45 százalékon állhattak a kormánypártok. 28 százalékot szerezhetett volna a Tisza Párt, és 10 százalékot a DK-MSZP-Párbeszéd összefogása. Az MKKP 7 százalékon, míg a Mi Hazánk 5 százalékon állhatott. A többi párt valószínűleg nem szerzett volna mandátumot.
A Magyar Társadalomkutató májusi, nagy, 4000 fős telefonos kutatása alapján 51 százalék támogathatta a Fidesz-KDNP listáját. 25 százalék a Tisza Pártot, 8 százalék a DK-MSZP-Párbeszéd listáját kívánta mandátumhoz juttatni. Az MKKP 5 százalékkal a mandátumszerzési küszöb felett, míg a MI Hazánk 4 százalékkal kicsivel ez alatt, de hibahatáron belül helyezkedhetett el.
Az IDEA Intézet május utolsó harmadában vette fel kutatásának adatait, az adatfelvétel online zajlott. Az IDEA Intézet 44 százalék támogatót mért a kormánypártoknak az EP-választásra vonatkozóan, 26 százalékot a Tisza Pártnak, amelyet 12 százalékkal a DK-MSZP-Párbeszéd közös listája követ. Az Mi Hazánk 5 százalékos támogatottságával még EP-mandátumot szerezne. A Momentum és az MKKP 4 százalékon, a bejutási küszöb alatt, de hibahatáron belül állhatott az adatfelvételkor. A többi párt nem érte volna el valószínűleg a választási küszöböt jelentő 5 százalékot.
A Závecz Research publikálta az első olyan kutatást, amely már részben júniusban zajlott. Az EP-listák tekintetében a biztos részvételt ígérők között 45 százalék választhatta a kutatás időpontjában a kormánypártok listáját, 27 százalék a Tisza pártét, és 11 százalék a DK-MSZP-Párbeszéd közös listát. A Mi Hazánk listája 5 százalékot érhetett volna el, míg a többi párt feltehetően nem érte volna el a választási küszöböt jelentő 5 százalékot. Ehhez legközelebb a 4 százalékra mért Momentum és a feltehetőleg 3 százalékos támogatottságú MKKP állt.
A Medián május végi-június eleji EP-kutatást készített, ahol a választani tudó biztos szavazók bázisán a Fidesz-KDNP 50 százalékot érhetett volna el, 2 százalékot javítva a május végi Medián kutatáshoz képest. A Tisza Párt támogatói a felnőtt magyar társadalom 27 százalékát, a DK-MSZP-Párbeszéd közös lista támogatói pedig 9 százalékát tehették ki. A Medián a három legnagyobb támogatottságú lista mellett csak a 5 százalékos Mi Hazánkat mérte a választási küszöb fölé. A Momentum 3, az MKKP 4 százalékos támogatottsággal a bejutási küszöb alatt helyezkedhetett el.
Az első, teljes egészében júniusban készült kutatást a Publicus Intézet tette közzé, akik a biztos EP-listát választók bázisán kutattak. A kormánypártok 43 százalékos, a Tisza Párt 25 százalékos, míg a DK-MSZP-Párbeszéd közös lista 15 százalékos támogatottsággal rendelkezhettek. A Mi Hazánk 5 százalékkal a mandátumszerzési határ felett, míg a Momentum és az MKKP közvetlen alatta, 4 százalékon állhattak. Más EP-listák valószínűleg nem szereztek volna mandátumot.
A választás napjához legközelebb a 21 Kutatóközpont készített kutatást. Hibrid módszerrel, SMS-ben kiküldött online linkre mutató üzenetben történt az adatfelvétel. A Fidesz-KDNP listáját 44 százalék, a Tisza Pártot 32 százalék támogathatta. A DK-MSZP-Párbeszéd közös lista 8, a Mi Hazánk 7 százalékot érhetett volna el. A többi párt valószínűleg nem szerzett volna mandátumot, de a Momentum és az MKKP is hibahatáron belül volt található a kutatásban.
Az összehasonlítás alapját a legvalószínűbb listás eredményhez legközelebb álló eredmények jelentik. Az egyes közvélemény-kutató intézetek által közölt bázisok közül ezek az alábbiak: Az IDEA Intézet a biztos szavazó, pártot választani tudók bázisán közölte az adatait. A Republikon Intézet a pártválasztók (hónap eleje) és a biztos pártválasztók (hónap vége) bázisán közölte az adatait. A Nézőpont Intézet a magyar választók, a választási részvételüket egy európai parlamenti választáson biztosra ígérő válaszadók bázisán közölte az adatait. A Závecz Research Intézet a biztos pártválasztók és a biztos részvételt ígérő, EP-listát választók bázisán közölte az adatait. A Medián a választani tudó biztos szavazók bázisán közölte az adatait. Az Iránytű Intézet a pártot választani tudó biztos szavazók bázisán közölte az adatait. A Publicus a biztos EP-listát választók bázisán kutatott. A Századvég és az Alapajogokért Központ a biztos szavazók bázisán kutatott. A Real-PR. 93. a biztos szavazók és politikai iránt érdeklődők bázis közölte adatait. A Magyar Társadalomkutató a biztos szavazó pártválasztók bázisán kutatott.
