A legvalószínűbb listás választási eredmények az EP-választásokat követően

Az EP-választás után publikált kutatások egy soron következő országgyűlési választás eredményét szándékoztak megbecsülni, így nem hasonlíthatóak össze teljesen a választás előtti közvélemény-kutatások többségével, amelyek az európai parlementi-választásokra koncentráltak.

A június 9-én lezajlott választást követően az IDEA Intézet közölt először pártpreferencia adatokat: az adatfelvétel június 19-27. között zajlott. A választási küszöböt négy párt haladta volna meg egy feltételezhetően ekkor rendezett országgyűlési választáson a biztos szavazó, pártválasztók körében. A kormánypártok 41 százalékot, míg a Tisza Párt 32 százalékot érhetett volna el. A DK egymagában 8 százalék támogatottságot, míg a Mi Hazánk 6 százalék támogatottságot tudott volna felmutatni. A többi páért listája feltételezhetően nem érte volna el az 5 százalékos választási küszöböt.

A Republikon Intézet adatfelvétele készült el először a harmadik negyedévben. A pártválasztók bázisán végzett kutatás során a kormánypártokat 41 százalék támogathatta. 31 százalék a pártválasztók közül a Tisza Pártot, 7 százalék a DK-t, 6 százalék az MKKP-t, míg 5 százalék a Mi Hazánkat preferálhatta. A Republikon adatai alapján is ez az öt párt volt esélyes a parlamenti küszöb megugrására, azonban 4 százalékos eredményével a Momentum is közel állhatott. ehhez. A többi párt valószínűleg nem érte volna el a választási küszöböt.

A Medián adatfelvétele július 4 és 10. kötött zajlott. A választani tudó „biztos” szavazók bázisán a kormánypártok 43 százalékos, míg a Tisza Párt 31 százalékos támogatottsággal rendelkezhetett. A DK-MSZP-Párbeszéd közös listára 9 százalék, a Mi Hazánkra 7 százalék, míg az Kétfarkú Kutyapártra 5 százalék szavazhatott volna ebben az időpontban. A többi párt feltehetőleg nem érte volna el a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Nézőpont Intézet július közepén készült kutatása alapján egy országgyűlési választáson 47 százalékot érhetett volna el a Fidesz-KDNP listája, míg 29 százalékot a Tisza Párté. További három lista juthatott volna be ebben az időpontban az Országgyűlésbe: a Mi Hazánk 9 százalékot, a DK-MSZP-Párbeszéd közös listája 8 százalékot, míg a MKKP listája 5 százalékot érhetett volna el.

Az IDEA Intézet július végi kutatása alapján 41 százalékos támogathatta a kormánypártokat, amely megegyezik a korábbi június végi Fidesz-KDNP adatokkal. A Tisza Párt számára 34 százalékos támogatottságot, a DK számára 8 százalékot, míg a Mi Hazánknak 6 százalékos támogatottságot mértek. Ezek mindegyike megegyezik, vagy csupán hibahatáron belüli elmozdulást jelez az egy hónappal korábbi IDEA méréshez képest. A további pártok valószínűleg nem kerültek szereztek volna egy országgyűlési választáson önállóan listás mandátumot.

A Závecz Research Intézet augusztus harmadában végzett adatfelvétele alapjána a bizos részvételt ígérő, pártot választók körében a kormánypártokat 42 támogathatta, míga  aTisza Pártot 33 százalék. AzOrszággyűlésbe rajtuk kívül a Demokratikus Koalíció (8 százalék) és a MI Hazánk Mozgalom (7 százalék) juthatott volna be feltételezhetően egy ekkor rendezett választáson. A további pártok valószínűleg nem kerültek szereztek volna egy országgyűlési választáson önállóan listás mandátumot.

A Medián szeptember első harmadában készült kutatása 43 százalékos támogatottságot mért a Fidesz-KDNP-nek, amelyek támogatottsága így feltehetően nem változott a júliusi felmérésül óta. A Tisza Párt támogatottsága növekedhetett a korábbi méréshez viszonyítva, egészen 39 százalékig. A többi párt nem érte volna el valószínűleg egy országgyűlési választáson önállóan listás mandátumot.

Az IDEA Intézet által augusztus-szeptember fordulóján felvett adatok alapján a kormánypártokat 39 százalék támogathatta, amely hibahatáron belüli elmozdulás a korábbi kutatáshoz képest. A Tisza Párt támogatottsága stabilan 34 százalékon állhatott, amely megegyezik az a korábbi mérés eredményével. Az Országgyűlésbe egy ekkor tartott választáson a valószínűleg 8 százalékos támogatottsággal rendelkező DK és a 7 százalékos támogatottsággal rendelkező Mi Hazánk juthatott volna be.

A Nézőpont Intézet szeptember eleji kutatása alapján a Fidesz-KDNP-t 45 százalék támogathatta, amely hibahatáron belüli elmozdulás a korábbi Nézőpont kutatáshoz képest. A Tisza Párt 35 százalékra erősödhetett, míg az választási küszöböt még a DK-MSZP-P közös lista (6 százalék) és a Mi Hazánk (5 százalék) érhette el.

Az összehasonlítás alapját a legvalószínűbb listás eredményhez legközelebb álló eredmények jelentik. Az egyes közvélemény-kutató intézetek által közölt bázisok közül ezek az alábbiak: Az IDEA Intézet a biztos szavazó, pártot választani tudók bázisán közölte az adatait. A Republikon Intézet a pártválasztók bázisán közölte az adatait. A Nézőpont Intézet a legvalószűbb listás eredményt közölte. A Medián a választani tudó biztos szavazók bázisán közölte az adatait. A Závecz Research Intézet a bizos részvételt ígérő, pártot választók bázisán közölte az adatait.

 

Kapcsolódó cikkek